Oldalak

2009. febr. 26.

Tollhegylaska szezámmaggal

Laska, azaz tészta. Tollhegy, azaz penne.
Erdélyben a tészta laska, a sütemény pedig tészta.
Kezdetben nehéz volt átállnom, furán néztek rám a boltban, mikor laskát kértem. Cukorspárga (durván sodort spagóca) felől érdeklődtem háztartási boltban és az eladó zavart arccal küldött a sarki cukrászdába ... . Sőt, a zöldségessel is kihegyezett vitám volt nemegyszer, miszerint igenis árul murkot (sárgarépa), hiszen ott látom kirakva a pulton. Vagy vöröshagymát. Nem, nem lilát, vöröset. Aminek a héja olyan szép barnás-vöröses, a húsa pedig fehér. Hm, hogy amit én vörösnek mondtam, az csak egyszerűen hagyma, a másik pedig, amit én lelilahagymáztam, az a vörös.
Otthon mindkét néven futnak a dolgok, van is néha kavarodás belőle, például, mikor Manó azt mondta, baba nem kéj sájgajépát, baba mujkot eszik, kéjemszépen.

Ez a szezámmagos, cukkinis penne, némi sült paradicsommal bolondítva, az egyik kedvencem. Mióta, a sült paradicsom elérhető közelségbe került és árban is megfizethető - t.i. tavaly kerti paradicsomból sütöttem Max nagyszerű és egyszerű receptje alapján -, elég gyakran készítem. Amolyan ripsz-ropsz, gyorsan megvan, ha akarom, csak zöldséges, de ha éppen lézeng kézügyben némi apróra vágott csirke- vagy pulykahusi, akkor akár azzal is készülhet. A tésztát minden esetben enyhén pirított szezámmaggal bőven megszórom.

Szezámmagos, sült paradicsomos penne

hozzávalók

6-8 maréknyi penne tészta (tetszés szerint lehet más formájú tészta is)
3-4 paradicsompaprika (ha nincs, akkor piros húsú kaliforniai)
1 kisebb fej hagyma
1-2 gerezd fokhagyma
1 kisebb cukkini
3-4 sült paradicsomon, lecsepegtetve
só, bors, bazsalikom
1 ek szójaszósz
2 ek olaj a sült paradicsomról
3-4 bő ek szezámmag



A paradicsompaprikákat ledarálom, a hagymát, fokhagymát egészen apróra vágom. Ha van otthon késes robot (van, köszi Manapó :-), abba beleteszem és egészen finomra aprítom.
1 ek-nyit a sült paradicsom olajából felmelegítek, ráteszem a paprika-hagyma-fokhagymát és alaposan megfuttatom. Hozzáteszem a szójaszószt, fűszerezem, alaposan átkeverem, középerős tűzön. Mikor szépen szószósodik, rádobom a kockára aprított cukkinit és a két-három felé vágott, saját olajától lecsepegtetett sült paradicsomokat. Néhány percig együtt kevergetem. Az a jó, ha a cukkini enyhén ress marad.
Amíg a szósz készül, vizet forralok a tésztának, mikor zubog, beleöntök egy kevéske olajat, megsózom, majd beleszórom a tésztát, átkeverem és kifőzöm (al dente). A kifőtt tésztát leszűröm, nem öblítem, de jól lecsepegtetem, azonmód tálba teszem és lazán, de alaposan összekeverem 1 eknyi sült paradicsomolajjal.
Rákanalazom a cukkinis szószt és összeforgatom. (a szósz várhat a tésztára, a tészta a szószra nem)
A serpenyőbe, amiben a szósz készült, beleszórok 3-4 eknyi szezámmagot és ügyelve, hogy meg nem égjen, megpirítom, majd a tésztára szórom.



Jó étvágyat!

Tipp & trükk:
* nyáron, mikor olcsó(bb) a cukkini, bespájzolok, azaz a zsenge zöldséget megmosom, felkockázom, zacskózom és lefagyasztom
* szintén nyáron, mikor a paradicsomot és paprikát a Nap érleli, nagyobb adagot készítek és ha kihűlt, dobozkákba adagolva lefagyasztom; kitűnően használható pizzaszószhoz, paprikásba, paradicsomos ételekhez

2 megjegyzés:

trinity írta...

Furák ezez a zöldségesek! Te tudod jól: a barnás színű hagyma az a vöröshagyma, a lilahagyma meg tényleg lilahagyma!!!!

Garffyka írta...

:-)
kis "győzelem" is győzelem :-)